Na végre Shame is bepótolva! Egyébként is jóra számítottam, de kellemeset csalódtam, mert másabb volt, mint amilyenre számítottam. Kevésbé volt kommersz, és Carey Mulligan megmaradt ártatlannak, mint eddig (azt hittem ő is valami szex éhes ribi lesz benne, és örülök, hogy nem így lett :) ). Ami azt illeti, Carey már megint csak mellékszereplő volt, ahogy pl. a Drive-ban is sajnos, de attól még nagyon jó volt. És Fassbender meg egyre kellemesebb meglepetés. Eddig nem nagyon bírtam, mert túlhájpoltnak tartottam, de igazság szerint filmben még csak most láttam másodszor (első a Prometheus volt), és mindkettőben igen csak jól játszott. Szóval kezd kifejezetten szimpatikus lenni, azt meg ki gondolta, hogy a Shame-ben még a bájait is mutogatni fogja. :)
A film Cronenbergesebb volt, mint az utóbbi évek Cronenberg filmjei, ami nagy szó! Rideg, elvont, kissé bizarr, érzelmetlen, akárcsak a Crash. Zenéje is jó volt és a látványvilága is, imádom mikor a szürke színek dominálnak.
3 comments:
Kedvet adtál a filmhez, bevallom utána kutattam egy kicsit. Nem tudom, mi állt belém, de pont a hasonló hangulatú filmekre vagyok kiéhezve. Nem tudom mi vonz a céltalan, kiüresedett, értéktelen társadalom kritikai jellegű megjelenítéseiben. Mindenesetre ez is felkerült nálam a bepótlandók listájára. Ha minden igaz legközelebb a Szerzők-kel próbálkozom, vagy amihez kedvem lesz.
Érdemes megpróbálkozni vele! ;)
Tegnap megnéztem. Ütött, főleg a hangulat fogott meg. Az elidegenedett metropolita életmód az én természetközeli gondolkodásmódommal teljesen összeegyeztethető, sőt. Egyébként ami a legjobban tetszett, hogy fokozatosan építette fel a végső összeomlást. Még egyszer köszi a tippet :)
Post a Comment