MAXI / Pet Shop Boys: Winner

Három év telt el a legutóbbi soralbum óta (Yes) és a Pet Shop Boys már vissza is tért, azaz fog térni új albumával, az Elysium-mal szeptember 10-én, amiről a beharangozó dal, ez a se nem trendi, se nem erős, de azért kellemes szerzemény, a Winner, amit kétségkívül az olimpia inspirált.

Legutóbb a fiúk sok idő után egy egyszerű és könnyed, táncolható, electro pop albummal jelentkeztek, most azonban visszatértek az utóbbi időkre jellemző hangzásukhoz, és visszavettek a tempóból, és nem próbálnak meg szerencsére olyan zenét csinálni, ami már nem igazán áll jól nekik. A Winner egy abszolút érett, felnőtt hangzású pop dal - igaz, nem is túl markáns. Az új dal leginkább a klasszikus Jelousy-t juttathatja eszünke (a Behaviour lemezről) és az I Get Along-ot (a Release-ről), és úgy is néz ki, hogy az új album leginkább ennek a két lemeznek a keveréke lesz, ami a hangzást illeti.

Szerencsére a Pet Shop Boys még mindig jelentet meg maxikat CD formátumban is, így ennek az új Winner EP-nek különösen örülhetünk, mert három új felvétel is található rajta, ami így már egy elég komoly kis mini album, a b-side-ok pedig elég nívósak is lettek. Az EP legjobb darabja egyértelműen a még 2007-ben írt A Certain "Je Ne Sais Quoi", ami egy igazi, 90es évek Pet Shop Boys-át idéző techno-dal, ami a The Truck Driver And His Mate vagy a How I Hate Rock And Roll párja is lehetne. Ezzel szemben a lassú The Way Through The Woods (Long Version) viszont a mai PSB hangzásában készült, azaz a music-elek ihlette darabok közé tartozik, ambientes, a végén pedig dupstepes hangzással. Igényes és szép darab. Az I Started A Joke Bee Gees feldolgozás viszont egy sima, nyálas gitárballada, ami még akkor is melléfogás, ha a PSB-nek saját dalaik is vannak ilyen stílusban a Release albumon.

Remixek is készültek a dalhoz szerencsére, és jól is sikerültek, de ezek már csak digitálisan jelentek meg. Andrew Dawson (a dal eredeti producere) két remixet is készített, egy gyorsan és egy lassút. Az Andrew Dawson HappyHour Remix egy szimpla electro-pop/dance verzió, az Andrew Dawson HappySad Remix viszont egy igazi minőségi darab. Egy nyolc perces, nagyon szépen kidolgozott, vonósokkal dúsított, lassú, ambient mixről van szó, aminek csak a második felében úsznak be a vokálok. Igazi emelkedett hangnemű szépség. A John Dahlback Remix egy sodró electro-dance mix, és a Niki & The Dove Remix is, csak nyersebb, electrósabb hangzással.


7/10