Blue Velvet

Végre sikerült pótolnom az utolsó lemaradásomat Lynch-től, a Blue Velvet-et! Illetve az Eraserhead még vissza van, de az nem igazán érdekel. Na jó, a Dune-t se ártana újranézni, mert kb gyerekkoromban láttam utoljára, és szerintem akkor se végig. :) Bár megmondom őszintén, ez a mű se érdekel túlzottan, le is húzzák eléggé, de mivel Lynch, mindenképp pótlom majd. A The Elephant Man-t is nemrég láttam, úgyhogy pótolgattam mostanában. Elég jó film, de túlságosan lehangoló és megrázó, így nem hiszem, hogy sokat fogom nézegetni.

Bár imádom Lynch elborult műveit is, sőt, de jól esik néha tőle egy könnyebben érthető lineáris film is, mint amilyen a Blue Velvet (vagy a gyönyörűszép The Straight Story, vagy természetesen a Wild At Heart). Bár úgy néz ki, ez már csak a korai korszakra jellemző, mert ilyenek már jó ideje nem készülnek. Főleg az tetszett benne, hogy igen közel áll időben, és emiatt stílusban is a Twin Peaks-hez, ráadásul Kyle MacLachlen (amit gyerekfejjel láttam csak, és nagyon várom már, hogy végre újra lássam, ami nemsokára meg is fog történni!). Laura Dern is nagy kedvencem, és sajnálom, hogy ennyire eltűnt, de szerencsére Lynch visszahozta őt nekünk a vászonra nemrég egy Inland Empire erejéig. Amit szintén nagyon várok már, hogy újra nézzek, de az még érlelődik.

A Lost Highway-t viszont most láttam másodszor, és bár elsőre is tetszett hangulata miatt, most viszont jobban belemásztunk az elemzésébe és nagyon durva az egész! És az is kiderült, hogy Moby Shot In The Back Of The Head című dalának címe konkrétan ebből a filmből származik, kicsit megmásítva, de az eddig is köztudott volt, hogy Lynch ihlette az új albumot. A filmben elhangzó Bowie szám (I'm Deranged) meg lúdbőröztető (ami amúgy a 1. Outside albumon található).