MAXI / Depeche Mode: Should Be Higher

A Heaven és a Soothe My Soul után a harmadik kislemez a Delta Machine egyik csúcsdala, ami abszolút nem várt kislemez választás, a Dave által írt felemelő és sejtelmes Should Be Higher.

Bár a Heaven sem volt épp kiszámítható választás, de a Should Be Higher-re semmiképp se számítottam, hogy kislemezen végzi, miután az elmúlt években a DM mindig az albumok tuti befutóit választotta, ezáltal kiszámíthatóak is voltak. De végre most többször is képesek voltak meglepetést okozni. Ilyen bátran utoljára a 90-es években választottak kislemezeket, amikor még szartak a világra, és nem volt megfelelési vágy. A Should Be Higher egyszerre fenséges és sötét, méltán az album egyik legerősebb dala.

Ami a formátumokat illeti, ezúttal is két CD-t és egy 12" vinyl-t kapunk. Sajnos azonban a két számos single most egy teljesen felesleges formátum, mert a tartalma megtalálható az öt számos maxin is, annyi különbséggel, hogy a Little Vampire Remix rövidebb verzióban szerepel a két számoson. A maxi viszont nagyon jól lett, csupa jól sikerült remix található rajta, melyek közt több is rockos (!) átirat. Elsőként ott van a Grinderman egyik tagjától, Jim Sclavunos-tól egy szimpla rock mix, ami bár elég izgalommentes, de egy korrekt átirat. Aztán ott van a Yeah Yeah Yeahs Nick Zinnerjétől a Little Vampire álnéven készített verzió, mely igen hű maradt az eredetihez, csak az ütemeken változtat némileg. Nem túl kreatív mix, de rossznak sem mondható. A maxi csúcsa egyértelműen Maps remixe, aki egy hűvös szintis mixet kreált. Borítékolható is volt, hogy ő fogja készíteni a legjobbat, mert amihez ő hozzányúl, az tuti arany lesz. Ezek után pedig ismét egy rock verzió jön, a bravúros zongorás, zúzós Jim Jones Revue Remix. A végére pedig a Radio Mix is felkerült, amit Mark "Spike" Stent készített, de egy kicsit erőtlen lett.
A 12" vinyl maxi ezúttal egy komplett új remix csomagot kapott, hat további verzióval, amik viszont a CD maxival ellentétben jóval elektronikusabbak lettek. Míg a CD-re az eredeti-hű átiratok kerültek, addig a vinyl-maxi remixei a teljesen szétcincált kategória, amiknek tipikusan szinte semmi köze nincs az eredetihez, ami persze nem feltétlen eredményez rossz remixet. A rave-es/jungle-ös/dubstep-es Truss Remix még úgy is kiemelkedő, hogy minimális köze van az eredetihez, az MPIA3 Definition pedig már-már digital hardcore, szintén jó kis mix. A Pangea Dub Remix viszont egy se füle se farka repetitív zaj katyvasz, aminek amellett, hogy semmi köze az eredetihez, még semmi élvezhető sincs benne. Az Überzone Remix és a Koen Groenveveld Massive Remix viszont egy-egy élvezetesebb minimal electro-house mix. A legkomolyabb és legkomorabb verzió mind közül viszont a DJMREX Remix, mely egy sötét és szigorú minimál techno. Ez utóbbinak az elkövetője az a Douglas McCarthy, akinek Recoil-oz is köze van, így már nem is meglepő a dolog.


8/10