filmz

Imádom az olyan hétvégéket mikor egy csomó olyan film jön össze, amiket még nem láttam, és ha még régi pótolnivalók is vannak köztük (mint pl. Biutiful), azt különösen imádom.

The Grey
Nem vagyok oda a repülőgép szerencsétlenséges filmekért, de ezt ajánlották, így megnéztem. Mondjuk ez csak a film eleje, utána már a túlélésért megy a film a hóviharban, meg a farkasokkal szemben. Atmoszférája nagyon van a filmnek, olyannyira, hogy túlságosan is bele tudtam élni magam a helyzetbe (állandó hideg, meg életveszély), ami miatt elég sulykolós volt, és az olyan filmek mindig nehéz néznivalók. De nem csak simán ilyen túlélősdi volt, hanem inkább lelki utazás, sok melankóliával a főszereplőben zajló dolgok miatt. Kellemes film volt, de a fentiek miatt azt hiszem nem szeretném sokszor újra nézegetni. Aztán majd elválik idővel.

The Best Exotic Marigold Hotel
Ezt már nagyon rég vártam, hogy lássam végre! Minden kedvenc öregem játszik benne (pl. Maggie Smith, Judi Dench), és még a Skins-es Dev Patel is, nagy meglepetésemre. Ettől mondjuk kicsit jobbat vártam, de azért így is jó film, nagyon jó a hangulata, és pont jó arányban keveredik a dráma és a vígjáték, és egy újabb filmzene Thomas Newman-től! Napfényes melankólia.

Source Code
David Bowie fia rendezte, és ez már a második filmje Duncan Jones-nak. Az első a Moon volt, ami a világ egyik legjobb filmje. Másodjára is sikerült neki különlegeset alkotnia, csak kommerszebb kiadásban, de történetben és karakterben is sok hasonlóságot mutat a Moon-al. Duncan-t úgy látszik nagyon foglalkoztatja a lét kérdése, és hogy a kormány miket mer megtenni emberi sorsokkal. Mindkét film erre épül, csak más környezetben, csak a Moon művészibb, a Sourcecode pedig kommerszebb és némileg akciódúsabb, de nem egy akciófilm, leszögezem! Vera Farmiga ismét tök jó volt!

Biutiful
Nagyon sajnáltam, hogy annak idején lemaradtam róla, aztán egészen idáig kellett rá várnom, hogy lássam, pedig emlékszem, ezt már a megjelenése előtt is vártam. Azt mondták rá nagyon durván érfelvágós film, el is ment kissé a kedvem tőle, de azért továbbra is ragaszkodtam hozzá, hogy márpedig akkor is látni akarom Inárritu új filmjét, miután minden alkotását szeretem. Hát igen, Inárritu filmjei sosem könnyű néznivalók, de bíztam a megérzéseimben, és nem csalódtam a filmben, sőt, nagyon nagyon tetszett! És igazából nem nagyon volt érfelvágósabb, mint a többi, de a Korcs szerelmeknél és 21 Grammnál semmiképp. Javier Bardem meg elképesztőt alakít benne.
Egyébként végre készül Inárritu új filmje, ismét Naomi Watts-al (!!), a Birdman, ami az imdb szerint 'comedy', amit nem igazán tudok elképzelni a rendezőtől. Jövőre lesz még csak a mozikban.

Bridesmaids
Na ez eleinte egyáltalán nem érdekelt, mert azt hittem csak egy újabb, idióta Másnaposok klón. Szerencsére ez utóbbit nem láttam, csak ment a háttérben, de már az alapján is lejött, hogy mekkora fos, és aztán szépen jött az effajta filmek dömpingje, ami még ma is jócskán tart. Mondjuk a Bridesmades nyilván ennek a farvízén jött, de ettől függetlenül semmi köze hangulatilag ezekhez az olcsó, gagyi vígjátékokhoz, már csak azért se mert köze van hozzá Apatow-nak, aki garancia a jóra, még akkor is, ha csak producere egy filmnek, mint ez esetben.
A történet kellemes volt, és nem volt túl bonyolítva, mint az idétlen vígjátékokban, nem volt giccs se, a poénok eszméletlenek voltak, Kristen Wiig meg elképesztően jól játszik!