In Bruges - feketekomédiás városnézés

Imádom a nem várt meglepetéseket. Mikor beteszünk egy filmet, amiről azt se tudom miről szól, meg ki fia-borja, és kiderül, hogy egy kurvajó film. Pont ez történt az In Bruges-el (a magyar címét le se írom...). Nagyon fura egy film ez, tipikusan olyan, amit nem lehet bekategorizálni. Hiába nézed a filmet, sokáig nem igazán lehet tudni mire fog kimenni, és merre halad. Néha szomorú, néha meg halálra röhögöd magad rajta, és a különlegességét csak fokozza, hogy effajta filmekhez (két bérgyilkos körül forog a történet) szokatlan módon nyugodt, szépséges zongora zene szól végig, és mivel Bruges-ben játszódik, még egy hangulatos városnézést is kapunk, aminek a filmben is jelentősége van. Kevés szereplős alkotás, de az a kevés nagyon el lett találva. A vicces pedig az, hogy három Harry Potteres is van benne: Brendan Gleeson, Ralph Fienes és Clémence Poésy. Colin Farrel pedig édesebb benne, mint valaha, a gyerekes, durcás arckifejezéseivel.
Tökéletesen megkomponált alkotás elejétől a végéig, ebből a szempontból pl. az Amélie-hez tudnám hasonlítani, mert ott is hihetetlen egységes alkot a történet-zene-vizualitás.