MAXI / Madonna: Celebration

Madonna a The Immaculate Collection és a GHV2 best of lemezek után ismét egy válogatással jelentkezik (mellyel búcsúzik is a Warner-től), most azonban nem csak egy-egy korszakot kapunk, mint az előző két válogatással, hanem egy karrier összegző dupla kiadványt, amihez két új dal is jár, melyek közül a címadó Celebration az első kislemez.

Madonna egy igazi trance-es klub himnusszal ünnepel, amit Oakenfold-dal közösen hoztak össze. Önmagában nincs gond vele, jó kis dal a Celebration, de az már más kérdés, hogy mennyire illik az ötvenen túli pop királynőhöz. Talán elegánsabb módon is lehetett volna ünnepelni egy ilyen nívós karriert, valami jóval igényesebb és kidolgozottabb pop dallal. Madonna viszont manapság úgy látszik csak a mai tizenévesek kegyeiért küzd, így sajnos nem várhatunk tőle Justify My Love vagy Ray Of Light-album szintű dalokat, be kell hát érnünk azzal, ami van. Sajnos az Akerlund-klip is ezt támasztja alá.

Angliában a maxi három formátumban jelent meg, két CD-n és egy bakeliten. A CD1 mindössze egyetlen számot tartalmaz, a dal album verzióját, míg a CD2 hatot. Ezen megtalálható Oakenfold remixe, mely lényegében csak egy extended mix, valamint annak dub-ja is. Emellett hallható még a kliphez készített Benny Benassi Remix és annak rövidített verziója, és végül kapunk még egy kissé Underworld-ös beütésű house-os club mixet Johnny Vicious-től. A képes bakeliten Oakenfold és Benassi mixei hallhatóak. Európában megjelent még egy három számos maxi is, amin Benassi dub-ja is szerepel, ami jelentősen eltér a vokál verziótól, így érdemes beszerezni, valamint létezik még egy mix, ami eddig még semmin se jelent meg (csak digitálisan), az electro-dance Felguk Love Remix, mely mind közül a legjobb.


8/10