repcsi

A repülésről meg meg is feledkeztem. Amilyen jó, és kényelmes volt az odaút, olyan udorító volt a vissza. Odafele annyi üres hely volt, hogy simán volt ablak mellett (azt mondanom sem kell, hogy először természetesen a szárny fölé tettek minket, de szerencsére volt máshol üres hely, úgyhogy át is ültünk). A visszaút viszont katasztrófa volt! A váróban láttuk már, hogy szerencsétlenségünkre lesz pár (kb 3-4) nyomi visítózó béka is (másnéven bébi) a gépen. Kit raknak be mellénk egy sorba? Na kit?? Természetesen egy anyát a görcsével, ráadásul én voltam középre nyomorítva, a repülők meg nem arról híresek, hogy óriási hely lenne a székek közt. Szerencsére egész sokat aludt a vakarék, de azért volt egy kevés rugdalás, idióta gügyögés, meg has-olló idegesítő marhaságok. :S A zenét természetesen (majdnem) max hangerőn bömböltettem.