Elhallgatván Jonna Lee-t szólóban, számomra ez kevésbé érdekes, mint a Iamamiwhoami projekt. Ott is nehezen szoktam meg a Blue-t, mert már nem volt titokzatos, de az meg gyönyörűséges volt, szóval nagyon imádtam. Ezek nekem egyszerű popdalocskáknak tűnnek, mintha a régi varázs elveszett volna. Abban reménykedem, hogy majd egyben talán megint rajongásig fog tetszeni.
Nekem semmit se vesztett a varázsból, és pont olyaj jó, mint a blue. Pont ott folytatja, ahol a blue-nál abbahagyta. Olyannyira, hogy a not human konkrétan a dive befejezett verziója.
2 comments:
Elhallgatván Jonna Lee-t szólóban, számomra ez kevésbé érdekes, mint a Iamamiwhoami projekt. Ott is nehezen szoktam meg a Blue-t, mert már nem volt titokzatos, de az meg gyönyörűséges volt, szóval nagyon imádtam. Ezek nekem egyszerű popdalocskáknak tűnnek, mintha a régi varázs elveszett volna. Abban reménykedem, hogy majd egyben talán megint rajongásig fog tetszeni.
Nekem semmit se vesztett a varázsból, és pont olyaj jó, mint a blue. Pont ott folytatja, ahol a blue-nál abbahagyta. Olyannyira, hogy a not human konkrétan a dive befejezett verziója.
Post a Comment