Első pár hallásra azt mondtam, hogy nem tudok mit kezdeni ezzel az albummal, hiába a gyönyörűséges borító. Aztán valamiért mégis tovább hallgattam, pedig már majdnem töröltem. Aztán valami megfogott benne, és végül egész héten ez szólt. Elsődlegesen nem a dallamok miatt, mert azok nagyon egybefolynak, hanem a hangulata és hangzásvilága miatt, amiben van valami ellenállhatatlan. Az egész album annyira él, hogy majd kiugrik a lejátszóból, csupa napfény, szín és élet az egész. Sokadjára pedig a dallamok is kezdenek megmaradni és felidézhetővé válni. A legjobb dalok egyértelműen a Chimes, Running Away, Live Those Day Tonight és a második kislemeznek választott Hawaiian Air, amihez már készül a video.
A borító pedig simán az év (egyik legjobb) borítója lesz (Moby-é mellett)!
No comments:
Post a Comment