Ma volt egy utam, Pest, egy számomra ismét ismeretlen bugyrában (Újpest-Központ körül). Ugyanis tesókám megkért, hogy menjek neki el egy kiadóhoz (DVD), és hozzak el neki egy filmet. Ez a film, legrosszabb rémálmaim megtestesítője, a Grudge / A Harag/ eredeti Japán verziója. Én csak az amcsit láttam a moziban, de az is elég volt. Hetekig leskelődtem a hátam mögé, ha egyedül voltam, és tiszta paranoiássá tett. Egy ideig le is állok a horror filmekkel, ennek hatására, mert észre vettem, hogy bár mindig is nagy horror rajongó voltam (vagyok), valahogy nem az én idegeimnek valók. Kicsit későn döbbentem rá, jó náhány villany lámpás éjszaka után, de mindegy.
Ha már filmeknél tartunk. Tegnap volt szerencsém (szerencsétlenségem) belenézni a Dílerbe. Hát people! Ha láttatok már "anti-film"-et, akkor ez az a javából. El nem tudom képzelni, hogy a szerencsétlen rendezője kinek szánhatta ezt a rakás szemetet, de, hogy nem embereknek, az is biztos! Az U.F.O.-k szerintem jót szórakoznának rajta (vagy lehet, hogy szórakoznak is, feltéve, ha fogják az m1-et).
A magyar rendezők amúgy is élen járnak a roncs filmek gyártásában, de ez most túl tesz mindenen, ez most viszi a pálmát! Kivétel 1-2 rendező, és alkotás (Tímár Péter, (Antal Nimród)).
1 comment:
Ömm, íme egy ilyen ufó. Szerintem állati jó film.
Post a Comment