Ferris Bueller's Day Off.
Gyerekkoromban láttam utoljára, úgyhogy ideje volt már újból elővenni. Nem tudom, hogy csak a (minimális) emlékek miatt, vagy amúgy is, de ez a film még ma is megállja a helyét. Sajna manapság már nem nagyon születnek ilyen nyugodt és hangulatos tini filmek, bár igaz, a világ is teljesen más már, és a mai filmek csak ezt tükrözik, tehát valószínű nem a filmekkel van a baj, hanem a világunk szar már, úgy ahogy van, de ez már egy más téma. A tinédzserek életérzése viszont ma se más, szabadok akarnak lenni, és lázadni minden ellen (csak ma már drog is kell hozzá...), úgyhogy emiatt is állja meg ma is a helyét ez a film. Tökéletesen bemutatja azt a kort, amikor az ember (szinte) még bármit megtehet (szinte) következmények nélkül, és persze (szinte) mindent megúszik. Nem csoda, hogy Anthony Gonzalez-t (M83) is megihlették a John Hughes filmek, aminek az eredménye a Saturdays=Youth album lett.
The Royal Tenenbaums.
Ezt se most láttam először, de már ezt is jó rég, még moziban a maga idejében, azaz kb 10 éve. Akkor még nem nagyon tudtam mit kezdeni vele, de a Wes Anderson filmek nem is igazán a fiataloknak valók, ahhoz túlságosan művésziek és kuszák, bár sokan felnőttként se tudnak mit kezdeni a filmjeivel, én viszont ma már annál inkább. Jó elmerülni Anderson fura világában, és érdekes karakterei közt, mert nagyon hangulatosak, pláne a Tenenbaum, amiben végig halvány napsütéses kora tél van. Mindig valami család körül forognak a történetei, ahol a szereplők elég szürreálisan viselkednek, Anjelica Huston pedig mindig elengedhetetlen kelléke a filmjeinek, őt pedig mindig öröm látni! Szóval ez is egy hangulatos kusza film, sok szereplővel, jó zenékkel.
No comments:
Post a Comment