Mielőtt megírnám a rendes kritikát, muszáj elmondanom elöljáróban, hogy sokkal jobb az album, mint amire számítottam. Nem sok jót vártam, ehelyett rögtön hat szám telitalálat, és olyan szépek, jók, amilyeneket már jó ideje nem hallottam Björktől, konkrétan a Vespertine óta. Pontosan ilyen zenét vártam Björktől a Crystalline alapján, de nem mertem remélni, hogy ennyire jó lesz. A Moon és a Virus a lemez leggyönyörűségesebb számai, a Thunderbolt és a Mutual Core meg brutálisak! A Sacrifice szintén nagyon szép és durva is. Aztán ott van még a már ismert Cosmogony, amiért sose lelkesedtem, de nem rossz, valamint a záró Solstice, ami meg se nem rossz, se nem jó, kissé lelketlen záró. És akkor van még két szám, a Dark Matter meg a Hollow, amikkel meg nem lehet mit kezdeni, ugyanis borzalmasak. Ezek tényleg olyan zenék, amiket el képzeltem az utóbbi pár év egyre nagyobb kísérletezése alapján, hogy Björk majd biztos ilyen hallgathatatlan zenékkel fog jönni ezúttal, de szerencsére csak két ilyet kaptunk, szóval nagyon jó az arány. Hála égnek az előre beharangozott fúvós dolog se jött be, ugyanis a Cosmogony-n kívül nem hallható más számban, ott is eléggé elfojtva csak.
Az egyik legjobb Björk-album, az már biztos!
Ez meg itt az összes app-ből tartalmaz részletet. Bár sose érdekelt ez az app-dolog, kiegészítő bónusznak azért jópofa:
No comments:
Post a Comment