Már ezer éve meg akartam nézni a "babás"
Dead Silence-t, de valahogy egész eddig elmaradt, mindig megfeledkeztünk róla. Évekkel ezelőtt, már a trailer is nagyon meggyőző volt, ami persze sokszor nem jelent semmit, és pláne, hogy láttuk múltkor az
Insidious-t, nem sokat vártunk ettől, ugyanis ezt is a "fűrészes" James Wan rendezte. Hála égnek most nem kellett csalódnunk! Annak ellenére, hogy ez is áldozatául esik a túl sok design elemnek, és nem az a nyomasztó fajta horror, attól még nagyon ötletes, szórakoztató, extra látványos, jó történetű és még csavaros is. Ha még a hangulata is félelmetes és nyomasztó lenne, akkor 100%-os lehetne, így mondjuk csak egy olyan 80. Az biztos, hogy nem most láttam utoljára a
Dead Silence-t.
A
Where The Truth Lies-t viszont láttam már régebben, ráadásul moziban, de akkor még nagyon nem tetszett, mert halálra untam magam rajta. Aztán érdekes módon az évek alatt valahogy egyre többször eszembe jutott a film, és egyre jobban vágytam rá, hogy újra megnézzem. Úgy látszik akkor rossz passzban lehettem, vagy csak szimplán éretlen voltam hozzá, de most rohadtul tetszett a film. Olyan atmoszférája van, hogy öröm elveszni benne - talán tudat alatt ez ragadhatott meg belőle, és ezért vágyhattam rá, hogy agyjak neki még egy esélyt. És nem csak a hangulata telitalálat, de a sejtelmessége, a története és a csavarossága is. Azonnal látnom kell Atom Egoyan klasszikus filmjeit is! El se lehet hinni, hogy a könnyed kis, már-már limonádé szerű
Chloe is az ő munkája, múltkor viszont elcsíptem a TV-ben a mélységes, történelmi szállal átitatott
Ararat-ot, és eléggé tetszett, pedig utálok minden történelmi vonatkoztatású filmet. Az atmoszférája annak is teljesen beszippantott.
Már ezer éve meg akartam nézni a "babás" Dead Silence-t, de valahogy egész eddig elmaradt, mindig megfeledkeztünk róla. Évekkel ezelőtt, már a trailer is nagyon meggyőző volt, ami persze sokszor nem jelent semmit, és pláne, hogy láttuk múltkor az Insidious-t, nem sokat vártunk ettől, ugyanis ezt is a "fűrészes" James Wan rendezte. Hála égnek most nem kellett csalódnunk! Annak ellenére, hogy ez is áldozatául esik a túl sok design elemnek, és nem az a nyomasztó fajta horror, attól még nagyon ötletes, szórakoztató, extra látványos, jó történetű és még csavaros is. Ha még a hangulata is félelmetes és nyomasztó lenne, akkor 100%-os lehetne, így mondjuk csak egy olyan 80. Az biztos, hogy nem most láttam utoljára a Dead Silence-t.
A Where The Truth Lies-t viszont láttam már régebben, ráadásul moziban, de akkor még nagyon nem tetszett, mert halálra untam magam rajta. Aztán érdekes módon az évek alatt valahogy egyre többször eszembe jutott a film, és egyre jobban vágytam rá, hogy újra megnézzem. Úgy látszik akkor rossz passzban lehettem, vagy csak szimplán éretlen voltam hozzá, de most rohadtul tetszett a film. Olyan atmoszférája van, hogy öröm elveszni benne - talán tudat alatt ez ragadhatott meg belőle, és ezért vágyhattam rá, hogy agyjak neki még egy esélyt. És nem csak a hangulata telitalálat, de a sejtelmessége, a története és a csavarossága is. Azonnal látnom kell Atom Egoyan klasszikus filmjeit is! El se lehet hinni, hogy a könnyed kis, már-már limonádé szerű Chloe is az ő munkája, múltkor viszont elcsíptem a TV-ben a mélységes, történelmi szállal átitatott Ararat-ot, és eléggé tetszett, pedig utálok minden történelmi vonatkoztatású filmet. Az atmoszférája annak is teljesen beszippantott.
2 comments:
Where The Truth Lies nekem már elsőre is bejött, egyszerre volt kellemes és izgalmas.
Az, hogy téged csak másodszorra fogott meg , az is azt bizonyítja szerintem, hogy egy filmnél nem csak maga a film számít. Úgy értem, az , hogy tetszik e, nagyban függ az aktuális hangulatunktól, meg például attól, hogy milyen életszakaszban látjuk.
Igen, ez nagyon igaz. Kíváncsi vagyok, hogy ma hogy tetszene az Emily Rose, mert azt néztük aznap a Lies után, és az se tetszett egyáltalán, bár van egy érzésem, hogy az ma se tetszene sokkal jobban, mert az sajna egy félre sikerült horror film, végig szinte tárgyalószék van benne. :/ De azért ahhoz is megjött már a kedvem ennyi év után, meg azért jópár fosatós jelenet van benne. :)
Post a Comment