A Junior Boys új albuma, az It's All True sajna nagy csalódás. Habár már a Begone Dull Care se hozta a So This Is Goodbye lúbőröztető dallamait, de azért még jó pár eltalált szám akadt rajta. Ez az új viszont teljes mértékben érdektelen. Unalmas, lassú/középtempós lagymatag számok váltogatják egymást, de egy darab maradandó szám sincs, max csak kellemes. A beharangozó Banana Ripple is egy teljesen átlagos electro pop szám new orderes beütéssel, amilyet számtalanszor hallottunk már - ettől persze még nem rossz szám.
A Memory Tapes-t eddig csak remixerként ismertem. Ők csináltak mixet pl. a Yeasayer Ambling Alp-jából, amit imádtam (de a Keep Shelly In Athans-nek is mixeltek!). Az albumuk viszont sajnos nem egy nagy szám (Player Piano). Ez is max a kellemes kategóriába tartozik. Túlzottan széttartó az egész lemez, hol pattogósabb electro-indie-pop, hol teljesen elszállós, és emiatt a kettősség miatt nem áll össze egy kerek egésszé.
A YACHT-ról szintén remix kapcsán hallottam először (RATATAT). Új albumuk (Shangri-La) nálam csak a nem rossz szintet éri el, ami egy elszállósabb, kissé monoton electro dance-pop lemez. Remixnek kifejezetten szeretem az ilyen zenét, de albumon kicsit egyhangú. Nem véletlenül a DFA kiadónál vannak, pont olyan a hangzásviláguk. A DFA remixeket amúgy nagyon szeretem.
A Yuksek-et is remixerként ismertem meg Moby mellől, és nagyon bírtam amiket csinált eddig. Ezért nagyon kíváncsi voltam erre az albumra (Living On The Edge Of Time). Határozottan kellemes zene, de azért semmi extra. Az On A Train brutál jó, de a lemez egésze elég középszerű electro-pop, ami jól esik párszor reggelente, de amúgy nem egy emlékezetes, maradandó alkotás.
Na és akkor a Hooray For Earth. Már tavasz óta nagyon vártam az albumukat a telitalálat beharangozó klipdal, a True Loves óta. Nem okozott csalódást a lemez egésze sem. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a HFW durván Yeasayer és MGMT lopás, de ettől függetlenül egy nagyon jól sikerült és egyedi hangzásvilágú album lett a True Loves, így azt hiszem megbocsájtható a csórás. Végre egy album, ami mer más lenni, mint az átlag és tömeg electro-pop. Kísérleti ütemek és fémes effektek dobnak fel minden számot, és a dallamok se hétköznapiak, de azért pár fokkal kommerszebb zene, mint a fent említett, két inspirációul szolgáló együttes.
No comments:
Post a Comment