Thursday, May 05, 2011

filmz

High Fidelity.
Utoljára moziban láttam még a maga idejében a magyarul Pop Csajok Satöbbit, és akkor még egyáltalán nem tetszett. Túl fiatal voltam még hozzá, hogy értékelni tudjam. Pedig ma aztán igazán nekem való ez a film: megállás nélkül zenéről, lemezekről beszélnek benne, mert lemezbolt tulaj a főszereplő, és a korábbi illetve aktuális kapcsolatán szenved. Nagyon hangulatos film! Egyébként Nick Hornby (About A Boy) regényből van, szóval nem csoda, hogy jó!




Vanishing On 7th Street.
Nos, Brad Anderson. Alap esetben ő garancia lenne egy jó filmhez, de legutóbbi alkotása sajnos zsákutca. Az alapötlet kurrrvajó, de a cselekmény unalomba fullad. Az a tipikus film, amiben beszorulnak a szereplők egy adott helyre, és ott szenvednek, hogy most ki merjenek e menni, vagy maradjanak. Kb a 3/4 filmben ez történik, pedig nagyon ígéretes a nyitány. Egy áramkimaradás alkalmával egyszerre eltűnik mindenki a világon, és csak nagyon kevés ember marad meg, csak azok, akiknél épp volt valami fényforrás. Ugyanis az árnyékok gyilkolnak, és csak a fénnyel lehet védekezni ellenük, de amikor eljön az éjszaka, nehéz egyfolytában fényben maradni miután kihalt a világ és alig van áram ellátás. Izgalmas az alapötlet, de itt ki is fullad a film, mert negyed óra után vontatottá, kliséssé és kiszámíthatóvá válik. Ettől függetlenül még így is okozott pár álmatlan éjszakát nekem. Olyan filmek után, mint a zseniális Session 9 vagy a The Machinist, érthetetlen, hogy Anderson, hogy állhatott elő egy ilyen nullával. Kár érte, mert a félelmetes alapötlettől függetlenül se nem atmoszférikus, se nem nyomasztó, pedig valami igazán nagy is lehetett volna egy jobb cselekményszállal. Számomra pedig Hayden Christensen se tett jót az alkotásnak, mert nem bírom a képét, főhősnek meg pláne nem. Ellenben John Leguizamo-t nagyon jó volt viszont látni!

A Grudge 3-at is megnéztük, de az kb még egy mondatot se érdemel, mert egy szánalmas gagyiság TV film színvonalon...
Illetve a Mirrors 2-t is láttuk, ami szintén béna, de az elsőhöz képest kellemes meglepetés volt. A Mirrors már megint csak az a kategória, aminek brutálisan félelmetes az alapötlete, de amire kimegy, egy nagy ökörség. Ez az első részre igaz, mert a 2 érdekes módon történetileg és következetességre teljesen rendben volt, csak elég uncsi meg színvonaltalan.

2 comments:

b-side-eye said...

High Fidelity nagyon jó! Film is, könyv is. Én tavaly néztem újra:)

sidek said...

Meg is veszem DVD-n szerintem. Csak kár, hogy itthon nem ez a borítója, hanem a szokásos jellegtelenség...