filmz

The King's Speech.
Kellemes, szórakoztató film volt, jó zenével, és gyönyörű képekkel, de a gond az vele, hogy elég érdektelen a témája számomra. Nem hiszem, hogy lenne kedvem újra nézni. Viszont egyszer nagyon jól esett, sőt, ahhoz képest, hogy semmit se vártam tőle, nagyon is jót kaptam. Már csak a színészek miatt is megérte megnézni. Collin Firth mér megint eszméletlent alakított! Tényleg megérdemli az Oscar jelölést.

Sex, Lies, Videotape.
Ez aztán a film! Képek-zenék-hangulatok-érzelmek, nyakon öntve egy jó adag melankoliával. És csak úgy, mint a Woody Allen filmek, ez is a kapcsolatokról fest végtelenül valós képet. Andie MacDowell-t pedig mindig öröm látni! Sajnos elmúlt már a csúcskorszaka (80as évek vége-90es közepe), és már már csak érdektelen filmekben látni. :(
James Spader-t meg úgy látszik vonzza a perverz szexualitás, mert nem először játszik olyan fülledt erotikában fürdő alkotásban, amiben, van valami perverzitás. Gondoljunk csak a groteszk Crash-re Cronenberg-től, vagy nagy kedvencemre a Secretary-ra (A Titkárnő), amiben pedig Maggie Gyllenhaal-hoz fűzi szado-mazó kapcsolat.