filmz

Machete.
Nagyon kellemeset csalódtam benne. Eredetileg nagyon vártam ezt a filmet, a Grindhouse miatt, mert azokat imádom, de később elkezdtem aggódni, hogy ez a Machete majd csak egy agyatlan akciófilm lesz, de szerencsére nem így lett. Persze, tudhattam volna, mert Robert Rodriguez-re az nem jellemző, mindig okos és intelligens filmeket hoz össze. Jók a karakterek, jók a színészek, kellemes az egész film menete és története, szóval abszolút szerethető. Talán lehetett volna kicsit pörgősebb, mert ahhoz képest, hogy ez egy b-akció paródiája akar lenni, nem túl feszes, sokszor leül kicsit, de még ezek ellenére is élvezetes lett. Illetve amit hiányoltam, az a Grindhouse képi világa, a csíkos, homályos, szakadozós kép minőség - ha már egyszer ez abból nőtte ki magát (mert ugyebár a Grindhouse-hoz Rodriguez és Tarantino anno készítette kamu trailereket, amiből az egyik a Machete).

Ed Wood.
Bár nem most láttam először, de olyan rég láttam, hogy kb semmire se emlékeztem belőle, így szinte tök új film volt most. Sajna még mindig nem adták ki DVD-n, pedig nagyon illene már, mert Pee-Wee kivételével minden Tim Burton kapható.
Nagyon kellemes és hangulatos az életrajzi Ed Wood, ami a b-horror rendező egy életszakaszát mutatja be. A korhoz hűen, amit bemutat, fekete-fehér, így még atmoszférikusabb. Természetesen Johnny Depp ebből a Burton filmből se maradhat ki.




Micmacs.
Nagyon vártam már Jean Pierre Jeunet új filmjét, de ez most csalódás sajna. A stílus tök jó, de a történet elég érdektelen, ami a legrosszabb párosítás, mert így igazából nem nagyon lesz kedvem újranézni. Kissé unalmasra is sikeredett, és kb 20 perccel hosszabb is a kelleténél. Nem értem mért kellett erre ennyi évet várni. Két nagyszabású film közt elmenne tölteléknek, de mint hosszú évek utáni visszatérő, nagyon gyenge. Mintha a rendező elfelejtett volna igazán jó történetet kreálni, és ebből most sajna az érzelmek is hiányoznak.



The Imaginarium Of Doctor Parnassus.
Terry Gilliam ellenben Jeunet-vel kellemes csalódást okozott, mert neki meg az utóbbi pár filmje sikerült félre (Grimm és Tideland - ez utóbbi egyenesen értékelhetetlen és nézhetetlen). Végre ismét jó és szövevényes a történet, és az érzelmi töltet se hiányzik. Látványos is, de nem az viszi el a filmet. Eszembe jutott helyenként Gilliam legjobb filmje is róla, a The Fisher King, ami csakis jót jelenthet.