A Junior egy vidám tánclemez volt sok vendégénekessel, míg a Senior az idősebb testvér, ami instrumentális, melankólikus és befordult. A lemez csordultig van szépséggel és fájdalommal egyszerre, és leginkább olyan, mintha egy idős haldokló ember a halálos ágyán visszatekintene élete fontosabb pillanataira, szép és keserű emlékeire egyaránt.A nyitó ...And The Forest Began To Sing máris magával ragadja a hallgatót atmoszférájával, de sajnos a két percet sem éri el, így igazából ez csak egy intro, de annak több, mint tökéletes. Utána jön az album egyetlen gyors, táncos szerzeménye, ami így a lemez elején van a legjobb helyen. A Tricky Two a Junior-on lévő Tricky Tricky instrumentális, remix verziója, ami nyolc perc, de nem fullad unalomba, mert sodró és folyamatosan változó. Még az eredeti vokális verziónál is jobb, pedig abban Karin Dreijer énekel! Ezek után már beáll a lassabb tempó, és az ábrándosabb hangvétel. A The Alcoholc-ról már jó ideje lehetett hallani, a fiúk erről a dalról beszéltek legelőször a Senior kapcsán, és elmondták, hogy egy hobot képzeltek el hozzá, aki csak úgy járja a világot. Már a beszédes címe és témája alapján is nagyon kíváncsi voltam rá, és pontosan azt kaptam amit vártam. A dal melankólikus, de a napfény is megcsillan benne, a vége pedig esőzéssel zárul, ami nagyon hangulatos Majd jön a szépséges és szomorkása Senior Living, ami kissé a harmincas éveket idézi, az elején, mintha csak egy öregember visszamerengene fiatal korába. Ezután jön a könnyedebb, légies The Drug, amihez klip is készült, majd a lemez egyik csúcsa, a sodró és lúdbőröztető Forsaken Cowboy, ami már csak azért is izgalmas, mert megtudhatjuk milyen az, ha a Röyksopp világa találkozik a westernnel. Tökéletesen működik az elegy, ami egy nagyon különleges és emlékezetes számot eredményez. Ezután pedig a Senior legkomlexebb, legösszetettebb és legerősebb szerzeménye jön, a hét perces zaklatott és kissé krimi filmbe illő The Fear, aminek a címe el is árul mindent. Tele van kétséggel, félelemmel, mintha csak egy nagy utazás lenne az ismeretlenbe, valahova a havas jégmezők közé. A dal sodró, a dallamvilága nagyon változatos, folyamatosan alakul és építkezik, a végére pedig elérkezünk a jeges világba, ahol a jégtáblák hátborzongató hasadása is felsejlik. Hogy az album megkapja a szép ívét, ezek után már csak két levezető jellegű dal következik, a könnyed és elszállós, AIR-szerű Coming Home, ami önmagában nem túl erős, de a lemez részeként kitűnően működik, ahogy a záró A Long, Long Way is, ami nem is igazi dal már, csak egy levezető hangörvény. A rejtett bónuszdal pedig egyenesen kísérteties és a frászt hozza a hallgatóra helyenként torzított ember hangjaival, és hirtelen effektjeivel. Csupa sötétség ez a minimál dal, ami csak néhány hangból áll össze, de annál hatásosabb.
A Senior egy nagyon jól felépített és megkomponált album, aminek van eleje és igazi befejezése, így szép ívet ír le. Rengeteg érzelem van benne, az atmoszférája pedig rendesen magába szippantja a hallgatót (pláne ha sötétben hallgatjuk), ami még instrumentális mivolta ellenére sem háttérzene jellegű. A Röyksopp ismét bizonyított, immáron negyedszer, hogy nem tudnak hibázni, legyen szó táncosabb zenéről, vagy merengősebb lassúról.
8/10
No comments:
Post a Comment