A Rocket és az Alive után a Head First egyik legjobb dalát választották a harmadik kislemeznek, az ábrándos, de tempós Beliver-t.
Az Alive unalmas és egy kaptafa house mixei után végre a kiadó vagy az együttes normális remixereket kért fel, hogy egy igazán minőségi maxi születhessen. A Beliver öt remixe (a maxin négy) között egy darab fölösleges vagy üres járat sincs, mind tökéletesen jól sikerült, ráadásul a legkülönbözőbb verziók találhatók a maxin, nincs két egyforma hangzású mix. Ezek mellett még az is megbocsájtható, hogy már megint album verzió került rá a radio edit helyett. Az első remix Joris Voorn-é, aki egy ábrándos és nagyon hangulatos funky-s house mixet kreált, aminek ugyan nem sok köze van az eredetihez, mégsem unalmas, mert nagyon atmoszférikus, és a hossza is pont megfelelő, mert nem éri el a hat percet se. Andy Bell (aki az Ooh La La remixelte anno) után a másik Erasure tag, Vince Clark készítethette el a maga verzióját egy Goldfrapp dalból, ami egy dögös electro-pop átirat lett, majd jön a Subway Remix, ami pedig egy középtempós szintis remix. Zárásnak pedig ott van Davide Rossi hegedűs átirata, ami zseniálisra sikeredett. Természetesen ez a leghűebb átdolgozás mind közül. Sajnos az egyik legjobb remix azonban lemaradt, a lassú Little Loud, de ennyi jó mix mellett nincs nagy hiány érzet.
10/10
No comments:
Post a Comment