Amikor megjelent a harmadik szólója Chris Corner-nek, hallgatgattam ugyan, de valahogy nem ragadott magával. Aztán a Queer As Folk-ban azonnal beleszerettem egy számba, a Loretta Young Silks-be, amiről gyorsan kiderítettem, hogy Sneaker Pimps, úgyhogy be kellett szereznem mindent azonnal, amihez köze van Chris Corner-nek. Ha a Sneaker albumok nem is ragadtak magukkal, az IAMX lemezeknek rögtön sikerült. Nem is értem, hogy a Kingdom Of Welcome Addiction-be, hogy hogy nem estem bele anno, mikor egy hibátlan, zseniális album! A másik két album se marad el tőle színvonalban, alig lehet különbséget tenni köztük. Mind tökéletes lemez, amik tele vannak lúdbőröztető számokkal, mint pl az egyik legkedvencebb IAMX számom, a Spit It Out, aminek az eredeti 2006-os electro clash-es album verziója sokkal jobb, de azért a klipes se rossz. Az album 2008-as újrakiadására pedig megint csak új verzió került, ami kb a kettő keveréke. Hogy erre mi szükség volt...Vagy ott a President, ugyancsak a The Alternative-ról, ami szintén brutál.
Kevés előadónak van ennyi katartikus, kifacsaró dala, mint Chris Corner-nek, nem vitás, hogy zseni a csávó!
No comments:
Post a Comment