Lemez ajánló

Jamiroquai: Dynamite
A Jamiroquai új albuma, a Dynamite szerencsére, vagy szerencsémre kissé a Funk Odyssey vonalán halad tovább, de kevesebb elektronikával. Elég eklektikusra sikeredett a lemez, így néhol elektrós, néhol kicsit rock-os, néhol hagyományos funkos, jazzes. A kövi kislemez a Seven Days in Sunny June lesz, egy lassabb, szokványosabb Jay Kay-dal.
Egy szórakoztató, változatos korong az új album.





Röyksopp: The Understanding
Szép munka az új Röyksopp album, a The Understanding. Jó dallamok, érzelmes dalok, igényes hangzás jellemzi, csak egy a gond vele (persze nem olyan nagy), hogy az előző Melody A.M.-mel szemben, itt nem törekedtek az eklektikára, és egy viszonylag egyhangú, színtiszta dance album lett az eredmény. Persze annak első osztályú, de aki Eple-őket, Sparks-okat keres rajta, az csalódni fog, ugyanis az elgondolkodtató, atmoszférikus dalok hiányoznak erről a lemezről. Csak jelzésértékűen szerepel rajta 2 ilyen szám, az elején, és a végén 1-1.
Az első album különlegesebb, ez meg könnyebben emészthető, és végülis ez nem von le semmit a minőségéből.





Morcheeba: The Antidote
Nagy kérdés volt, hogy a Morcheeba hogy fog boldogulni Skye kiválása után, lesz e egyáltalán még az együttes. Nos lett, és nem is akármilyen! A 2 tesónak sikerült a lehetetlen, és Skye helyére egy ugyancsak tökéletes hangot találtak, Daisy személyében. Daisy, erős orgánumú hangjával teljes ellentéte Skye-nak, és a vele felvett The Antidote egy igen erős lemez lett. 70es évek pop rock-ja érződik, a dalok feszes tempójúak, nagyon jó dallamúak, és vidámak. Egy nagyon jó hangulatú és élvezetes lemez lett az Antidote.
Egyetlen szépséghibája van csak az egésznek, hogy a legújabb hírek szerint a 2 tesó máris kitette Daisy-t az együttesből, ismeretlen okok miatt, és már a koncerteken is más fog énekelni. Nem hinném, hogy a közönség felé ez szerencsés lépés volt...